Halkan felébred

Halkul az éj, felébred a vágy,

Kitárul a szív tört szilánkon át

Gyöngyszemek sírnak

A lombok alatt dideregve

Kezed remeg, nem sírsz

Nem volt hozzá szemed.

Minden, ami szép homályt fed

Egy perc alatt

Ami egy pillanatnyi csoda nem kell,

Csak te maradj

Énekelve tűző napsugarak táncra

Perdülnek, kelnek.

Szemeidben könny, majd egyszer minden lepereg.

Szárazhüvös a test mi hozzám ér

Csak ridegség, mond ez semmiség

Pár perc melegség járja át tested

Megenyhüllelked-szemed végzetes.

Gondolatom átjárja a vonzalom

Szíved, s lelked mágnesként vonz

egy hang egy kellemes érintés nem vágyok, másra szoríts még.

Kérdezni nem kell, látom a szemedbe

miaz, ami fontos, ennyi lehet, hidd el

Forrása a szív, melyben úgy égek el

Csak várj és fogom mindkét kezed.